aLap

„Ilyen lehetett Jeruzsálemben, amikor Jeremiás próféta elmondta fölötte siralmait.” – 77 éve ezen a napon ért véget Budapest ostroma

1945. február 13-án adták meg magukat az utolsó ellenálló német-magyar egységek Budapesten, így a város több, mint 50 napos ostroma befejeződött. Budapest ostroma a második világháború (1939-1945) egyik leghosszabb és legvéresebb városi csatája volt, ezért szoktak a „második Sztálingrád”-ként hivatkozni rá. Cikkemben a lakosság helyzetének bemutatása mellett ismertetem a Toldy történetét is a vonatkozó időszakban.

A németek az összes Duna-hidat felrobbantották. Az aláaknázott Margit híd Pest felőli része még az ostromgyűrű bezárulta előtt, november 4-én robbant fel egy műszaki hiba miatt, miközben forgalom haladt át rajta. Nagyjából 600 ember vesztette életét a robbanás következtében. Forrás: 24.hu

Budapest lakosságát nem evakuálták, így nagyjából 1 millió fő rekedt az 1944. december 24-én záródó ostromgyűrűn belül. A lakosság nagy részét teljesen felkészületlenül érte az ostrom: kevesen döntöttek úgy, hogy elmenekülnek, és a többség nem rendelkezett felhalmozott készletekkel. A civilek zöme az ostromot a háztömbök pincéiben vagy szükségóvóhelyeken vészelte át.

Az Attila út 35. (Attila körút 2.) számú épületbe csapódott német vitorlázó repülőgép. A bekerítés után légi úton próbáltak a városba utánpótlást szállítani. A lakosságnak szigorúan tilos volt felhasználni a ledobott tartályok tartalmát. Forrás: Fortepan/Vörös Hadsereg

Az ostromgyűrű bezárultakor a főváros 12 napra elegendő élelmiszerrel rendelkezett, ezért december végére teljesen megszűnt a szervezett élelmiszer-ellátás. Az emberek nagy része karácsony után már éhezett, sokan a városban rekedt mintegy 30 ezer ló levágásának köszönhetően menekültek meg az éhhaláltól. A közművek leálltak. A víz-, gáz- és villanyszolgáltatás megszűnt, a kommunális szolgáltatások összeomlása után az utcákat ellepte a szemét és törmelék. A kórházakban szörnyű állapotok uralkodtak, a katonai és polgári sebesültek ezrével feküdtek összezsúfolva piszkos, tetves, levegőtlen, kórházzá alakított pincékben.

Budapesti lakosok egy lótetemet szeletelnek. Forrás: Ungváry Krisztián: Budapest ostroma

Az ostrom alatt még az egyébként német uralom alatt álló területekhez képest is példátlan, államilag támogatott bűncselekményeket hajtottak végre a nyilas pártszolgálatosok és a német SS katonák a zsidónak minősített személyek ellen. A pártszolgálatosok naponta követtek el tömeggyilkosságokat a nyílt utcán.

Holttestek a Dohány utcai zsinagóga udvarán. A zsidónak minősített állampolgároknak a VII. kerületben jelöltek ki kényszerlakhelyet. A gettóban 60 ezer ember szorongott, bizonyos helyeken szobánként 14-en laktak. Gyakoriak voltak a nyilas betörések és terrorakciók. Forrás: Fortepan/Fortepan

A „felszabadulást” követően sem javult a helyzet a nyilas terrort a szovjet katonák kegyetlenkedései váltották fel. Grősz József püspöknek így számoltak be a budapesti állapotokról: „A nők 70%-a 12 éves lányoktól 9 hónapos áldott állapotban lévő asszonyokig megbecstelenítve, a férfiak nagy része elhurcolva, minden lakás kifosztva, a város templomaival együtt romokban, éttermekben, üzletekben lovak, az utcán, temetőkben, kifosztott üzletekben temetetlen holtak ezrei, a pincékben kiéhezett, félig megtébolyodott emberek, akik többnapos elhullt lovakból vagdalnak maguknak húsdarabokat megevésre stb. Ilyen lehetett Jeruzsálemben, amikor Jeremiás proféta elmondta fölötte siralmait.[1] A megerőszakolásokra vonatkozóan nincsenek pontos adataink, az ismert információink alapján a budapesti lakosság 10% esett nemi erőszak áldozatává, tehát 80-90 ezer ember.

Nyilas plakát Forrás: Fortepan/Lissák Tivadar

Az 1944-45-ös tanévben október elején kezdődött meg a tanítás a Toldyban, ám egy hét után az épületet hadi célokra lefoglalták, ezért az oktatás más intézményekben folyt tovább október 25-ig. Az épületben először vöröskeresztes kórház működött, majd a Vannay-zászlóalj költözött be. Vannay László – a fehérterrorban részt vevő egykori különítményes tiszt –, fanatikus ősnyilas, szervezte az alakulatot nagyrészt tizenöt-tizennyolc éves fiúkból. A zászlóaljnak hatalmasak voltak a veszteségei, amelyeket úgy pótoltak, hogy Vannay razziákat tartott a pincékben, akiket harcképesnek talált, bármiféle kiképzés nélkül besorozta és bevetette. A Toldy pincéjében/alagsorában és a Duna-parton elfogott katonaszökevényeket, diák leventéket és szovjet hadifoglyokat végeztetett ki.

A Viziváros látképe a Halászbástyáról. Bal oldalt, kissé feljebb a Toldy épülete látható, jobb felül a Margit hidat helyettesítő cölöphíd, a Manci híd 1945 Forrás: Fortepan/Military Museum of Southern New England

Február elsején gránátokat dobtak az épület északi szárnyába, amelyektől kigyulladtak az ottani bútorok. A tűz tovább terjedését az épület északi sarkának a felrobbantásával gátolták meg, amely a tüzet ugyan megfékezte, mivel az iskolai gyűjtemények, szertárak és a könyvtár nagy része ebben a felrobbantott szárnyban helyezkedett el, így pótolhatatlan anyagi és szellemi kár keletkezett. A könyvtár mintegy tízezer kötetéből 660 darab maradt meg.

A romos északi szárny 1945 Forrás: Buzinkay Géza: Iskola a lovagvárban

A katonák február 11-én hagyták el az épületet, április 3-án kezdődött meg a tanítás a romos, ablaktalan, fűtetlen épületben. A romok eltakarítása a harcok befejezése után azonnal megkezdődött, a tanári kar és a diákok vállvetve vették ki a részüket a munkából, de az épület teljes helyreállítása csak a centenáriumi 1954-55-ös tanévben fejeződött be.

Szovjet katonák a New York Palota tetjén Forrás: Fortepan/Vörös Hadsereg

Az ostrom hatalmas pusztítást okozott: a város épületeinek negyede teljesen megsemmisült vagy súlyosan megrongálódott, de szinte az összes ház szenvedett valamilyen sérüléseket, az infrastruktúra romokban hevert. Az ostrom magyar (katonai és polgári) veszteségei meghaladták a százezer főt.

Forrás: Fortepan/Kurutz Márton

Kovács Róbert 12.b

[1] A hagyomány Jeremiás próféta nevéhez kapcsolja a lerombolt Jeruzsálem vesztét sirató költeményt (Jeremiás siralmai).

Kiemelt kép: A város védői február 11-én megkíséreltek kitörni a városból. A kitörési kísérletben részt vevő több mint 40 ezer katonából csak 700 jutott át a frontvonalon. A kép 1945 nyarán készült Zugligeten. Forrás: Fortepan/Ungváry Krisztián

Ajánlott irodalom, weboldal:

Buzinkay Géza: Iskola a lovagvárban. Bp. 2005.

Ungváry Krisztián: Budapest ostroma. Bp. 2013.

Magyarország a második világháborúban. Szerk. Papp Gábor, Győrffy Iván, Litván Dániel Bp. 2018.

https://toldygimnazium.hu/fooldal/az-iskolarol/2004-09-01-az-iskola-tortenete-

fortepan_200869 fortepan_24698 fortepan_175115 20220213_083326 fortepan_30875 20220213_083036 fortepan_72715 fortepan_175256 margit-hid-felrobbantva2-24.-hu fortepan_115931